logo
A fogyasztóvédelemről Nyomtatás E-mail

1997. évi CLV. törvény

a fogyasztóvédelemről

1997. évi CLV. törvény
a fogyasztóvédelemről
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a
fogyasztói érdekek - különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek
védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz, továbbá a
társadalmi szervezeteken keresztül történő fogyasztói érdekképviselethez fűződő érdekek -
védelmét, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését, a
következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS ÉS A FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELMET BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény hatálya
1. § E törvény hatálya - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - arra a gazdálkodó
szervezet által végzett gazdasági, illetve szakmai tevékenységre terjed ki, amely a fogyasztókat
érinti vagy érintheti.
Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
a) Áru: bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog, ideértve a dolog módjára hasznosítható
javakat is.
b) Biztosítási szolgáltatás: biztosító társaság, illetve biztosító szövetkezet biztosítási szerződés
megkötésére és teljesítésére irányuló tevékenysége, ideértve a biztosítási alkusz és a biztosítási
szaktanácsadó részére végzett tevékenységet is.
c) Szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat
keretében elégíti ki a fogyasztói szükségleteket úgy, hogy a szolgáltatás nyújtása és
igénybevétele (fogyasztása) időben részben vagy teljesen egybeesik.
d) Fogyasztási kölcsön: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés,
amelyet gazdálkodó szervezet fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru
megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez.
e) Fogyasztó: az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz,
rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy
szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.
f) Fogyasztási kölcsönszerződés: a fogyasztási kölcsön igénybevételére irányuló szerződés.
h) Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: magánszemélyek által az
egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, illetve ezek
szövetsége, ha az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e
célnak megfelelően legalább két éve működik, és magánszemély tagjainak száma legalább
ötven fő.
i) Fogyasztói forgalom: az árunak vagy a szolgáltatásnak közvetlenül a fogyasztó mint végső
felhasználó részére történő forgalmazása vagy nyújtása, továbbá ingyenes minta, áru átadása.
j) Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet. A
törvény II. fejezetének alkalmazásában az a forgalomba hozó minősül forgalmazónak, akinek a
tevékenysége az áru biztonsági jellemzőit nem befolyásolja.
k) Gyártó:
ka) az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője,
helyreállítója vagy felújítója, illetve aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb
megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel,
kb) a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha
maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az
importáló, továbbá
kc) akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát
befolyásolhatja.
l) Közüzemi szolgáltatás: villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési,
köztisztasági és a közcélú távbeszélő-szolgáltatás.
m) Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási tevékenység, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó
befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység, a lakástakarékpénztárakról
szóló 1996. évi CXIII. törvény és a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról
szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító
Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység, a
biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény hatálya alá
tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenység.
n) Forgalomból történő kivonás: olyan intézkedés, amelynek célja a nem biztonságos áru
forgalmazásának, bemutatásának, illetve a fogyasztó számára történő felajánlásának
megakadályozása.
o) Visszahívás: olyan intézkedés, amelynek célja a gyártó vagy a forgalmazó által a fogyasztó
számára rendelkezésre bocsátott vagy szállított nem biztonságos áru visszaszolgáltatása.
p) Gazdálkodó szervezet: az 1. § szerinti tevékenységet végző természetes személy, a Magyar
Köztársaságban vagy külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság, valamint külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe.
II. Fejezet
2
A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme
3. § (1) Forgalomba csak biztonságos áru hozható.
(2) A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról.
(3) A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló
tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. A
forgalmazó a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles elősegíteni az általa
forgalomba hozott áru biztonságosságának ellenőrzését, ennek során köteles különösen az áru
által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, az áru származási helyének
megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez szükséges dokumentáció
megőrzésre és rendelkezésre bocsátására, valamint a veszélyek elkerülése érdekében a
gyártókkal és a fogyasztóvédelmi hatósággal való együttműködésre.
(4) Az a gyártó vagy a forgalmazó, akinek a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai
ismeret alapján tudnia kell, hogy az általuk forgalomba hozott áru nem felel meg az e törvény 4.
§-ának (1) bekezdésében meghatározott biztonságossági követelménynek, a külön
jogszabályban meghatározottak szerint köteles a hatáskörrel rendelkező hatóságot
haladéktalanul tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani különösen a fogyasztókat
érintő veszély elhárítására tett intézkedéseire vonatkozó adatokat.
4. § (1) Ha az áru biztonságosságát jogszabály vagy nemzeti szabvány nem határozza meg, az
áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a
rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat - ideértve adott esetben az üzembe
helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását - időtartama alatt nem, vagy csak a
rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.
(2) Az áru biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
a) az áru (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és
karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető ismérvei,
b) az árunak más árura gyakorolt - az együttes használat során ésszerűen várható - hatásai,
c) az áru külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
d) az áru használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az
időskorú - fogyasztókra.
(3) Amennyiben a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a
fogyasztót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru
rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a
veszély elleni óvintézkedéseket. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót az
áru biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól.
(4) A gyártó köteles a forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és
megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így
különösen:
a) az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni,
b) a forgalomba hozott áru biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni,
c) az áru biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni,
d) a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni,
3
e) az árut a forgalomból kivonni, illetve - a külön jogszabályban meghatározottak szerint -
visszahívni.
(5) Az áru biztonságosságának megítélését nem befolyásolja önmagában az a tény, hogy
később nagyobb biztonságot nyújtó áru kerül forgalomba.
5. § (1) A 3-4. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szolgáltatás nyújtása során, az
azzal összefüggésben a fogyasztó számára szolgáltatott vagy elérhetővé tett árura is.
(2) A 3-4. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a forgalmazó az értékesítéskor a
fogyasztóval egyértelműen közli, hogy
a) az áru régiség,
b) az árut használat előtt helyre kell állítani.
III. Fejezet
A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme
A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét biztosító általános rendelkezések
6. § Az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni kell, ha a gazdálkodó
szervezet
a) az áru előállítására, átvételére, mérlegelésére, csomagolására, címkézésére,
megfelelőségértékelésére, megfelelőségi jelölésére, árának feltüntetésére, tárolására,
szállítására és forgalomba hozatalára, illetve a szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi
előírásokat megsérti,
b) a fogyasztókat - hamis méréssel, számolással, az áru minőségének megrontásával -
megkárosítja,
c) a nyitva tartásra vonatkozó szabályokat megszegi,
d) üzletkörébe nem tartozó árut árusít vagy szolgáltatást nyújt,
e) a fogyasztók minőségi kifogásait a jogszabályok megsértésével intézi,
f) a forgalomból az árut jogosulatlanul visszatartja, illetve a szolgáltatás nyújtását jogosulatlanul
megtagadja,
g) a vásárlók könyvét szabálytalanul kezeli,
h) nem megfelelő minőségű árut hoz forgalomba vagy ilyen szolgáltatást nyújt,
i) a hatósági árnál vagy az árura vagy szolgáltatásra egyébként kötelezően megállapított árnál
magasabb árat kér.
Fogyasztási kölcsön
7. § (1) A fogyasztási kölcsönszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és egy
példányának a fogyasztó részére történő átadása szükséges.
(2) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
a) a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás meghatározását,
b) a szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás meghatározását,
c) a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit,
4
d) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint
ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
e) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjat,
f) az éves, százalékban kifejezett hiteldíj módosításának feltételeit vagy, ha ez nem lehetséges,
az erről szóló tájékoztatást,
g) a részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
h) ha az áru ára vagy a szolgáltatás díja a szerződés időtartama alatt változhat, a változás
feltételeit, illetve azt az összeget, melynek elérése esetén a fogyasztó hátrányos
következmények nélkül a szerződéstől elállhat.
(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj összegét a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a teljes
hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó rendelkezések alapján kell kiszámítani.
(4) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő
szerződési kikötés semmis.
(5) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
(6) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan
szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.
(7) Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti
teljesítés jogával. Ebben az esetben a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.
7/A. § (1) Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a Ptk. 329. §-ában foglaltaktól a fogyasztó
hátrányára eltérni nem lehet.
(2) A fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a hitelezőnek a fogyasztási kölcsönszerződésből
származó követelései ellenében váltókötelezettséget vállaljon.
(3) A hitelező a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására csekket a
fogyasztótól nem fogadhat el.
(4) A fogyasztó bármikor követelheti a hitelezőtől az olyan váltó vagy csekk visszaadását,
amelyet a (2) vagy (3) bekezdéssel ellentétben bocsátott ki.
(5) A hitelező felel minden olyan kárért, amely a fogyasztót a (2) vagy (3) bekezdéssel ellentétes
váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.
IV. Fejezet
A fogyasztók tájékoztatása
A tájékoztatás célja
8. § A tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen
a) az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás
használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel az áru és a
szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről,
5
áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó
veszélyekről,
b) a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel.
A címkézés
9. § Az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól
elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen
tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges, a 10. §-ban
meghatározott adatokat.
10. § (1) Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru
a) azonosításra alkalmas megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet;
b) gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon;
c) származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségből
származik.
(2) Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének az (1) bekezdésben foglaltakon túl -
a külön jogszabályban meghatározottak szerint - tartalmaznia kell az áru
a) méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban,
b) előállításához felhasznált összetevőket (mennyiségi összetételét, a felhasznált anyagok
arányát),
c) rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát,
d) alapvető műszaki jellemzőit,
e) energiafelhasználásának ismérveit,
f) a külön jogszabályban meghatározott módon tanúsított környezet-, illetve természetkímélő
jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká válás
tekintetében), a külön jogszabályban meghatározott környezetre és természetre ható
veszélyesség jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká
válás tekintetében), illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvény és külön jogszabályok alapján fennálló környezetterhelési díj, továbbá termékdíj fizetési
kötelezettséget,
g) megfelelőségi jelölését.
(3) Ha az áru jellege indokolja, a címkének - külön jogszabályban meghatározottak szerint -
megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru környezet-, illetve természetkímélő jellegéről,
valamint a rendeltetésszerű használatával együtt járó, az áru előrelátható használati ideje alatt
fennálló, valamint hulladékká válásakor jelentkező veszélyességi tényezőről úgy, hogy a
fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni és megtenni az elhárításához szükséges
intézkedéseket.
(4) A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel és jelöléssel
úgy, hogy az megfeleljen az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat magyar nyelven is meg kell jeleníteni.
11. § A 9-10. §-ban foglaltakat külön törvény eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. Az
egyes árufajták címkéjének tartalmára és megjelenítési formájára jogszabály további részletes
előírásokat is meghatározhat.
A használati és kezelési útmutató
6
12. § (1) Külön jogszabályban meghatározott áru csak használati és kezelési útmutatóval
hozható forgalomba.
(2) A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és
egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának,
eltarthatóságának és kezelésének (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használat) módjáról,
így különösen az áru
a) rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről,
b) minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési feltételekről,
amennyiben azok az áru minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát
nagymértékben befolyásolják.
(3) Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú,
magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.
A megfelelőség tanúsítása
13. § Azok az áruk, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőség-tanúsítási kötelezettséget
ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt hozhatók forgalomba.
Az ár feltüntetése
14. § (1) Az áru fogyasztói forgalombahozatalakor a forgalmazó köteles - külön jogszabályban
meghatározottak szerint - a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról,
illetve a szolgáltatás díjáról.
(2) Az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság területén
törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán
olvashatóan kell feltüntetni.
(3) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a
fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni.
(4) Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy
a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni.
(5) Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson jogszabály kötelező előírása szerint
elhelyezett fogyasztói tájékoztatót.
A csomagolás
15. § (1) Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse
meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a
korszerű kiszolgálást, feleljen meg a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem
követelményeinek.
(2) Az áru csomagolására jogszabály további előírásokat határozhat meg.
Felelősség a tájékoztatási és csomagolási szabályok megsértéséért
7
16. § (1) A fogyasztók tájékoztatására, valamint a csomagolásra vonatkozó szabályok
megtartására
a) a címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, valamint a
csomagolás tekintetében a gyártó,
b) az ár feltüntetése tekintetében a forgalmazó
köteles.
(2) Ha a gyártó az árut nem látja el a törvény 9-15. §-aiban, illetve külön jogszabályban
meghatározott tájékoztatással és csomagolással, a forgalmazó köteles azt pótolni.
(3) A forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatást a fogyasztónak megadta.
(4) A fogyasztó - választása szerint - a gyártóval, illetve az árut forgalomba hozó bármelyik
gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait, függetlenül attól, hogy a gyártót
megnevezték-e.
(5) A (2)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem érintik a forgalmazónak a gyártóval
szemben érvényesíthető igényeit.
V. Fejezet
A fogyasztók oktatása
17. § (1) A fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei
érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat.
(2) A fogyasztóvédelmi oktatás elsősorban állami feladat.
(3) Az iskolai fogyasztóvédelmi oktatás a Nemzeti Alaptanterv részét képezi. A Nemzeti
Alaptanterv fogyasztóvédelemmel kapcsolatos követelményeinek a Kormány részére történő
benyújtása előtt be kell szerezni a fogyasztói érdekek országos képviseletét ellátó társadalmi
szervezetek véleményét is.
(4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint a fogyasztóvédelemért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter) közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő
fogyasztóvédelmi tantervi követelmények meghatározásában.
(5) Az állam az iskolai fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait az oktatási
intézményeken keresztül, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a fogyasztói érdekek képviseletét
ellátó társadalmi szervezetekkel együttműködve látja el.
VI. Fejezet
A fogyasztói jogok érvényesítése
Békéltető testület
18. § (1) A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti
vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek
eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és
egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.
8
(2) A békéltető testület a területi gazdasági kamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő
független testület.
(3) A békéltető testületet az azonos területen működő kereskedelmi és iparkamara és
agrárkamara közösen működteti.
(5) A helyi önkormányzatok - önkéntesen és a kamarával történő megállapodás alapján - részt
vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból.
19. § (1) A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével,
biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések
megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli
rendezése tartozik.
20. § (1) Az eljárásra az a békéltető testület illetékes, amelynek területén a fogyasztó lakóhelye
vagy tartózkodási helye, illetőleg a 28. § (2) bekezdése alapján eljárást kezdeményező
szervezet székhelye található.
(2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség a fogyasztó tartózkodási helyéhez igazodik. Ha
ez külföldön van, az illetékességet a panasszal érintett gazdálkodó szervezet vagy az annak
képviseletére hivatott szerv székhelye alapítja meg.
(3) A fogyasztó a kérelmet az (1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a szerződés
teljesítésének helye szerint illetékes testületnél is benyújthatja.
(4) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető területi gazdasági kamarák
illetékességi területéhez igazodik.
21. § (1) A békéltető testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt:
békéltető testületi tagok) áll.
(2) A testületi tagokat - testületenként legalább tíz, legfeljebb harminc főt - egyrészről a kamara,
másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban
jelölik ki. A jelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek legyen olyan tagja, aki a 25. § (4)
bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel.
(3) A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, szakmai ismeretük
és a jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a
testületi tagok listáját megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, a
fogyasztóvédelmi hatóságnak, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
szervezeteknek, valamint a helyi önkormányzatoknak.
(4) Az elnököt - a testületi tagok közül - a békéltető testület választja meg. A választás
eredményét a békéltető testület megküldi a fogyasztóvédelmi hatóság vezetőjének. Ha az elnök
testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül a békéltető testület
nem választ elnököt, az új elnököt - a fogyasztóvédelmi hatóság vezetőjének javaslatára - a
miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.
(5) Az elnökhelyettest az elnök jelöli ki a testületi tagok közül. Az elnökhelyettes teljes jogkörrel
helyettesíti az elnököt annak akadályoztatása esetén.
9
(6) A békéltető testületi tagok megbízatása három évre szól. A tagok újraválaszthatóak.
(7) A békéltető testület tagjai tevékenységüket külön jogszabályban meghatározott díjazás
ellenében végzik.
22. § (1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő,
legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Nem lehet békéltető testületi tag,
a) aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,
b) aki a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.
23. § A békéltető testület tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek
képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra
kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok
tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli
nyilatkozatot kötelesek tenni.
24. § (1) A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik
a) a megbízatás időtartamának lejártával,
b) a 22. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok bekövetkezése esetén,
c) lemondással,
d) alkalmatlanná válása esetén,
e) halálával.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a békéltető testület
elnöke - az érintett testületi tag meghallgatása után és a tagot jelölő szervezet véleményének
figyelembevételével - állapítja meg.
(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása a törvényben szabályozott bármely okból
megszűnik, helyette a testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő
alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni.
25. § (1) A békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást
megindító fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, egy
másik tagját pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a testületi tagok 21. § (2)
bekezdésében meghatározott listájáról, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét.
(2) Ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két
kijelölt testületi tag a kijelölésüktől számított három napon belül nem egyezik meg a harmadik
tag személyében, vagy, ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület
elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezetek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara által jelölt testületi tagok közül
kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független
és pártatlan testületi tag kijelölését.
(3) Ha a felek az ügy eldöntését egyszerűnek tartják és egy testületi tag személyében
megállapodnak, ez a testületi tag egyedül jogosult az eljárás lefolytatására.
10
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben egyedül eljáró testületi tagként csak az jelölhető
ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt az őt jelölő
kamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezettel, vagy ezek
tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
(5) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említ, azon az
egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.
26. § (1) A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának [Ptk.
685. § b) pont] a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt
elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél
sem emelt kifogást.
(2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles a testület
elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely
jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
(3) Az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő,
amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek
függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.
(4) A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a
kijelölést követően vált előtte ismertté.
(5) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül
terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (3)
bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak.
(6) A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása
után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács - a kizárással érintett testületi tagot is beleértve -
folytathatja az eljárást, de érdemi határozatot nem hozhat.
26/A. § A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő
formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és
költségeiről, határozatainak típusairól, kikényszerítésének módjáról és a rendelkezésre álló
jogorvoslatokról.
27. § (1) A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett
gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.
(2) E körben a gazdálkodó szervezet fokozott együttműködésre köteles. Ha a fogyasztó
panaszával nem ért egyet, köteles a fogyasztónak erről haladéktalanul rövid indokolással ellátott
írásbeli nyilatkozatot adni.
28. § (1) A békéltető testület eljárása a 27. §-ban szabályozott egyeztetést követően kérelemre
indul.
(2) A kérelmet a fogyasztó vagy - a több fogyasztót érintő vitás ügyben az érintettek
felhatalmazása alapján - a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet
terjesztheti elő.
11
(3) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának
elektronikus irat használatával is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, illetve az eljárást kezdeményező
szervezet nevét, székhelyét és az érintettek felhatalmazását,
b) a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
c) - ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének helyére kívánja
alapítani - a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,
d) a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. § (1) bekezdésében előírt feltétel teljesítéséről,
f) a testület döntésére irányuló indítványt.
(4) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek
tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a gazdálkodó szervezet írásbeli
nyilatkozatát a panasz elutasításáról, illetőleg - közüzemi, valamint pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet esetében - az ügyfélszolgálati iroda elutasító
nyilatkozatát, ezek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az
egyeztetés megkísérléséről.
(5) Ha a kérelem nem felel meg a (3)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a
kérelmet a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.
28/A. § Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése
után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége
esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadók.
29. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának
az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik.
(2) A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított három munkanapon belül
megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület
hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű
értesítésével - a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul
megküldi.
(3) A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök az eljárás
megindulásától számított harminc napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.
(4) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának és a 21. § (3)
bekezdése szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a
felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az
értesítés kézhezvételétől számított három napon belül tegyék meg, illetve - egyszerűen
eldönthető ügy esetén - az egyedül eljáró testületi tag személyében e határidő alatt állapodjanak
meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik. Az
elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a
meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.
(5) Az értesítésben a panasszal érintett gazdálkodó szervezetet fel kell szólítani, hogy az
értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a panasz
jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő
elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és
azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára
12
bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a gazdálkodó szervezetet, hogy az ügy érdemére
vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok
alapján határoz.
(6) A gazdálkodó szervezet válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul
megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.
(7) Ha a gazdálkodó szervezet válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást
folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.
30. § (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha
az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező
esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. A tanács elnöke szükség esetén a
fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.
(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles
lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére.
(3) Az eljárás nyilvános, bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását.
31. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy
kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre
tekintettel kizárja, vagy a gazdálkodó szervezet az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása,
illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.
(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy
nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok
alapján hozhat határozatot.
(4) A tanács az eljárást megszünteti, ha
a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
c) az eljárás folytatása lehetetlen,
d) az eljárás folytatására - a tanács megítélése szerint - bármely okból nincs szükség.
(5) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel határozatot hoz.
(6) A tanács az eljárást az eljárás megindulását követő hatvan napon belül befejezi, indokolt
esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
32. § A tanács határozata
a) ajánlás, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott,
hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy
b) kötelezést tartalmazó határozat, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás
kezdetekor (alávetés) vagy a határozat kihirdetésekor nyilatkozatában a békéltető testület
döntését magára nézve kötelezőként elismerte.
33. § (1) A határozatnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra, és a
döntés alapjául szolgáló indokokra. Rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak
viseléséről.
13
(2) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.
(3) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint - a határozat kihirdetését
követő naptól számított - tizenöt napos határidőt kell szabni.
(4) A tanács határozatát a határozathozatal napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat írásba foglalt
egy-egy példányát legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a feleknek és a
fogyasztóvédelmi hatóságnak.
34. § (1) A tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás
keretében érvényesítse.
(2) A tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat érvénytelenítése azonban
kérhető a bíróságtól, a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.
(3) A fél a határozatnak a részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel
a határozat érvénytelenítését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei
bíróságtól, ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
vagy a 19. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
(4) A bíróság a tanács kötelező határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.
(5) A bíróság ítélete kizárólag a határozat érvénytelenítésére vonatkozhat.
(6) A bírósági eljárására egyébként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
rendelkezései irányadók.
35. § (1) A határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy
a határozatában előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más
hasonló elírást javítson ki, illetve a határozat meghatározott része tekintetében adjon
értelmezést.
(2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított három napon belül
a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat részévé válik.
(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat kihirdetésétől számított
harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.
36. § (1) A békéltető testületet működtető kamara és a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a
tanács kötelező határozatának végrehajtását, illetve azt, hogy mennyiben járnak el a felek az
ajánlásban foglaltaknak megfelelően.
(2) Ha a gazdálkodó szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, az (5) bekezdésben
meghatározott értesítést a békéltető testület továbbítja a fogyasztóvédelmi hatóságnak, és a
békéltető testületet működtető kamarának, amely - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül -
jogosult, illetve ha az ajánlásban foglaltak a békéltető testület határozata szerint a fogyasztók
széles körét érintik, a fogyasztóvédelmi hatóság köteles a vizsgált panaszt és az eljárás
eredményét nyilvánosságra hozni.
(3) Ha a gazdálkodó szervezet a tanács kötelező határozatát vagy a határozattal jóváhagyott
egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó, illetve az eljárást
14
kezdeményező szervezet kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal
történő ellátását.
(4) A bíróság megtagadja a kötelező határozat végrehajtását, ha a 19. § (1) bekezdése alapján a
békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
(5) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelező határozat végrehajtásának,
illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető
testületet.
36/A. § A békéltető testület köteles tevékenységéről évente, a tárgyévet követő év március 31-
éig összefoglaló tájékoztatót készíteni és azt a miniszternek megküldeni. A miniszter
gondoskodik a rendelkezésére bocsátott összefoglaló tájékoztatók közzétételéről.
37. § A békéltető testület az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a törvény keretei között
szabadon állapíthatja meg. Az országos gazdasági kamarák az egységes gyakorlat kialakítása
érdekében - a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek szövetségének és a
testületi elnökök véleményének figyelembevételével - eljárási szabályzatot készíthetnek, melyet
az igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá.
Ügyfélszolgálat
38. § (1) A közüzemi, a pénzügyi és nyugdíjpénztári, a biztosítási, valamint a távközlési
szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek a fogyasztói bejelentések
intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a fogyasztók tájékoztatására az ügyfelek
részére nyitva álló helyiségben ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni.
(2) Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a gazdálkodó szervezet úgy köteles
megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy a
fogyasztói érdekek ne sérüljenek.
(3) Az ügyfélszolgálat a panasz elutasítását köteles indokolással ellátva írásba foglalni és annak
egy példányát a fogyasztónak átadni vagy tizenöt napon belül megküldeni.
(4) Az ügyfélszolgálat a fogyasztói bejelentések intézése és a fogyasztók tájékoztatása során
köteles együttműködni a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel.
Keresetindítás
39. § (1) Az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti
vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész, valamint a 2. § b) és m) pontjában
meghatározott szolgáltatással kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert
indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány
kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók
személye nem állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven
belül nyújtható be.
15
(3) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az
ítéletet országos napilapban közzétegye.
(4) A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően
kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog
szabályai szerint igényét érvényesítse.
(5) A keresetindítási jog az (1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti azokat az
Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az
általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett
jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény külön jogszabályban
meghatározott jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.
MÁSODIK RÉSZ
A FOGYASZTÓVÉDELEM ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI
ÉS ÉRDEK-KÉPVISELETI INTÉZMÉNYRENDSZERE
VII. Fejezet
A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere
40. § (1) A miniszter
a) kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját,
javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire,
b) intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése
érdekében.
(2) A koncepciónak tartalmaznia kell:
a) az elérni kívánt fogyasztóvédelmi célokat,
b) a célok érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és
határidejét,
c) a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények megjelölését is.
(3) A koncepcióban foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, továbbá a
nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló végrehajtási tevékenység során érvényre kell
juttatni.
41-43. §
Együttműködés az Európai Gazdasági Térség államainak fogyasztóvédelmi hatóságaival
43/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság látja el a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző
Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében:
a) az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló
85/577/EGK tanácsi irányelv,
b) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
közelítéséről szóló - a 90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a 98/7/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvvel módosított - 87/102/EGK tanácsi irányelv,
c) a szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv,
16
d) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló
93/13/EGK tanácsi irányelv,
e) az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződések
egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók védelméről szóló 94/47/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv,
f) a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló - a 2002/65/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv,
g) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos
fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
h) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló
1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
i) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az
elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000/31/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 5. és 10-11. cikke,
j) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv - 2004/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított
- 86-100. cikke.
(2) A fogyasztóvédelmi hatóság látja el - szükség szerint a légiközlekedési hatóság
megkeresésével - a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a
visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak
nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseibe ütköző Európai Közösségen belüli
jogsértések tekintetében.
(3) A fogyasztóvédelmi hatóság végzi a Magyar Köztársaságban - összekötő hivatalként - a
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának összehangolását.
(4) A kölcsönös jogsegély során a fogyasztóvédelmi hatóság a 2007/76/EK bizottsági
határozatnak megfelelően jár el.
43/B. § A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése, 16.
cikkének (1) bekezdése, valamint 17. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítési kötelezettségek,
továbbá a 21. cikkének (2) bekezdése szerinti jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról a
miniszter gondoskodik.
VIII. Fejezet
A helyi önkormányzatok szerepe
44. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei
a) segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit, támogathatják a fogyasztóvédelmi társadalmi
szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét,
b) önkéntesen, a kamarával történő megállapodás alapján részt vállalhatnak a békéltető testület
működtetésének feladataiból,
c) a lakosság igényeitől függően fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtethetnek.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének, valamint jegyzőjének fogyasztóvédelmi feladat- és
hatáskörét külön jogszabályok határozzák meg.
IX. Fejezet
17
Érdek-képviseleti szervezetek
45. § (1) Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy
a) érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak
érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói
jogok érvényesülését,
b) figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,
c) képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,
d) eljárást, vizsgálatot, intézkedést, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói
jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében,
e) véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást
kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme
érdekében,
f) közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérjék annak
érvényesülését,
g) a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és
a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek,
h) fogyasztóvédelmi oktatást szervezzenek,
i) a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a
közvéleményt,
j) a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek
tevékenységében,
k) közreműködjenek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein
keresztül.
(2) Az árhatóság köteles a hatósági ár megállapítását, a hatósági ár mértékének kialakítását
megelőzően a társadalmi szervezetek véleményét kikérni.
(3) Az állam a mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben gondoskodik a fogyasztói
érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatásáról.
X. Fejezet
A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása
46. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság (a továbbiakban: eljáró hatóság) eljárásában a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eljáró hatóság eljárását - külön jogszabályban meghatározott jogszabályi rendelkezések
megsértése miatt - ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében
kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött
feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének
(3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
(3)-(4)
47. § (1) Ha az eljáró hatóság eljárása során megállapította az e törvényben és más
jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
18
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
c) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru forgalomból való
kivonását,
d) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru megsemmisítését
a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,
e) elrendelheti a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető értékesítési körülmények, illetve a
fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó és a tisztességtelen piaci
magatartás tilalmába ütköző gazdasági tevékenység esetén - a szabálytalanság
megszüntetéséig - az üzlet bezárását.
(2) Az eljáró hatóság jogosult jegyzőkönyv ellenében minta és ellenminta vételére, ha az áru
minősége, összetétele csak vegyi vagy műszaki vizsgálattal állapítható meg, továbbá
próbavásárlást végezhet.
(3) Az eljáró hatóság az ellenőrzések során együttműködik az önkormányzati szervekkel, az
ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja az érdekelt önkormányzatokat és felkérésükre
vizsgálatot folytat.
(5) Az eljáró hatóság az általa kiadott határozatot tizenöt napon belül köteles megküldeni az
érdekelt szakmai felügyeletnek.
47/A. § (1) Az eljáró hatóság a 47. § (2) bekezdésében megjelölt próbavásárlás során,
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében közreműködőt, továbbá az alkalmi
munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek
egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben meghatározottak alapján alkalmi
munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót is igénybe vehet.
(2) A 47. § (2) bekezdésében megjelölt eljárásban az (1) bekezdés alapján közreműködő
személy részére az eljáró hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő
nevét, továbbá, hogy mely forgalmazónál milyen típusú ellenőrzést folytathat le.
(3) Próbavásárlás esetén az eljáró hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás
befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy az áru
visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni.
47/B. § Az eljáró hatóság a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása
során a Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett
hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással,
és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a 43/A. §
(1) bekezdésében meghatározott irányelveket átültető jogszabályi rendelkezésekkel, illetve a
43/A. § (2) bekezdésében meghatározott közösségi rendelettel.
47/B. § Dohányterméknek, szeszes italnak kereskedelmi forgalomban 18. életévét be nem töltött
személy részére történő kiszolgálása esetén, az eljáró hatóság a dohánytermékek, szeszes
italok forgalmazását - a jogsértés megállapításától számított legfeljebb 1 évig - megtilthatja. A
jogsértés ismételt elkövetése esetében az eljáró hatóság - legfeljebb 30 nap időtartamra -
elrendelheti az üzlet ideiglenes bezárását is. Az eljáró hatóság vezetője elrendelheti a termék
forgalmazását, illetőleg az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet
nélküli végrehajtását.
19
48. § (1) Az eljáró hatóság a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén határozatával
fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki, kivéve ha más hatóság azonos tényállás mellett már
szabott ki bírságot. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.
(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei
sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt
tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni.
(3) A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság számlájára kell befizetni. A bírság felhasználásról
külön jogszabály rendelkezik.
(4) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell
behajtani.
49. § (1) Az eljáró hatóság az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra
végzésében azonnali hatállyal elrendelheti a 47. § (1) bekezdésének a)-c), illetve e) pontjában
foglaltakat, ha arra a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának
valószínűsíthetősége miatt halaszthatatlanul szükség van. E döntését a hatóság soron kívül
hozza meg.
(2) Az eljáró hatóság vezetője elrendelheti az élet, az egészség, a testi épség és a környezet
védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, súlyos kárral fenyegető veszély elhárítása
érdekében hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását.
50. § A bíróság a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát megváltoztathatja.
51. § (1) Az eljáró hatóság határozatát - jogorvoslatra tekintet nélkül - közzéteszi, amennyiben
a) a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el a 49. § (2)
bekezdése alapján, vagy
b) a határozathozatalra azért került sor, mert a hatóság az 55. § (1) bekezdésének a) pontja
alapján kiadott kormányrendelet szerinti eljárása során megállapítja, hogy a vizsgált áru vagy
szolgáltatás nem felel meg a biztonságossági követelményeknek.
(2) Az eljáró hatóság jogerős határozatát közzéteszi, amennyiben
a) határozatában egymillió forint vagy azt meghaladó összegű bírságot szabott ki,
b) a határozat meghozatalára a jogsértő magatartás ismételt tanúsítása miatt került sor, vagy
c) a jogsértő állapot megszüntetését elrendelő, illetve a jogsértő magatartás további folytatását
megtiltó határozatát a 43/A. § (1), illetve (2) bekezdése vagy a 46. § (2) bekezdése szerinti
eljárása keretében hozta.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott esetekben az eljáró hatóság jogerős határozatát
közzéteheti.
(4) Az eljáró hatóság - amennyiben azt a 46. § (2) bekezdése szerinti eljárása keretében hozta -
közzéteszi a 49. § (1) bekezdése szerinti végzését.
(5) A határozat, illetve a végzés közzététele a hatóság honlapján, illetőleg a hatóság által
célszerűnek tartott egyéb módon történik. A közzétett döntésről a hatóság a nemzeti
hírügynökséget is tájékoztathatja.
(6) A közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell:
20
a) a közzététel napját,
b) a közzététel e törvény szerinti jogcímét,
c) a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,
d) az eljáró hatóság megnevezését,
e) az ügy számát és tárgyát,
f) a jogsértő gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét,
g) a megállapított tényállást,
h) a határozat, illetve a végzés rendelkező részét, ide nem értve jogerős határozat, végzés
esetén a jogorvoslatról szóló rendelkezést, valamint
i) a határozattal szembeni fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, felügyeleti eljárás vagy ügyészi
óvás tényét és - amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét.
51/A. § (1) Az eljáró hatóság az általa a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtása keretében kötött hatósági szerződésről közleményt tesz közzé honlapján, illetőleg
az általa célszerűnek tartott egyéb módon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közleménynek tartalmaznia kell:
a) az 51. § (6) bekezdésének a)-b) és d)-f) pontjaiban foglaltakat,
b) a közérdek védelmében történő megállapodáskötés tényét,
c) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint
d) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a hatóságnál megtekinthető.
HARMADIK RÉSZ
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
52. § (1) Ez a törvény 1998. március 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 18-37. §-ában foglalt rendelkezéseket 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.
53. §
54. §
Felhatalmazás
55. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az általános termékbiztonságra, valamint a megjelenésükben másnak látszó és ezáltal a
fogyasztó egészségét vagy biztonságát veszélyeztető áruk forgalomba hozatalára és
ellenőrzésére,
b) az egységes megfelelőségi jelölés használatára,
c) az ingatlanok időben megosztott bérleti jogának megszerzésére irányuló szerződésekre,
d) a házaló kereskedésre,
e) a távollevők között létrejött szerződésekre,
f) a fogyasztóvédelmi bírság felhasználására,
g) a békéltető testületi tagok díjazására,
h) a fogyasztóvédelmi hatóság vagy hatóságok kijelölésére, feladat- és hatáskörére,
i) a fogyasztói csoportok szervezésére és működésük felügyeletének a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete általi ellátására,
j) a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4.
cikke (2) bekezdésének végrehajtása céljából a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi
21
szervezeteknek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jegyzékre való
felkerülése céljából lefolytatandó eljárásra,
k) a határon átnyúló fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztó igényérvényesítésének
előmozdítása, valamint az ilyen jogviták peren kívüli elintézését elősegítő alternatív
vitarendezési fórumok európai hálózatában való részvételre
l)
vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - e törvény 39. §-ának (5)
bekezdésére és 46. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - rendelettel megállapítsa azon
jogszabályokat, melyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló
98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel teremtik meg az
összeegyeztethetőséget.
56. § Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelős miniszterek, hogy
a) a feladat- és hatáskörükbe tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztói
forgalomba hozatali követelményeket, biztonságossági előírásokat, címkézésre vonatkozó külön
előírásokat, az egyes áruk megfelelőség értékelésének módját, valamint a tanúsítványokat kiadó
szervezetek körét,
b)
c) a fogyasztói forgalomba hozatallal kapcsolatos jelek, jelölések alkalmazására vonatkozó
részletes szabályokat
rendelettel meghatározzák.
56/A. § (1) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel
egyetértésben a gyógyászati segédeszközök és az orvostechnikai termékek fogyasztói
forgalmazásának ellenőrzésére és az ellenőrzésben való szakhatósági közreműködésre
vonatkozó részletes szabályokat rendeletben meghatározza.
(2) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel, a
kereskedelemért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel
egyetértésben a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki
törvény szabályozási körébe nem tartozó feltételeit rendeletben meghatározza.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter - hogy az érdekelt miniszterrel egyetértésben - rendeletben
állapítsa meg a kizárólag használati és kezelési útmutatóval együtt forgalomba hozható áruk
körét.
(4) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter és a fogyasztóvédelemért felelős
miniszter, hogy a külön jogszabályban meghatározott termékek (termékkörök) használati és
kezelési útmutatójának tartalmára részletes szabályokat együttes rendeletben állapítson meg.
(5) Felhatalmazást kap a kereskedelemért és a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a
fogyasztói forgalomba kerülő áruk ára, illetve szolgáltatások díja feltüntetésének részletes
szabályait együttes rendeletben állapítsa meg.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
57. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
22
a) a Tanács 90/88/EGK irányelvével módosított 87/102/EGK irányelve (1986. december 22.) a
fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
közelítéséről [a 2. § d) pontja és a 7-7/A. §];
b) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek
védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról [a 39. § (3) és (5) bek., a
46. § (2) bek., a 47. § (1) bek. a) és b) pontja, a 49. § (1) bek., valamint az 51. § (2) bek. c) pont,
(4)-(6) bek.];
c) az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános
termékbiztonságról [a 2. § j), k), n), valamint o) pontja és a 3-5. §, a törvény végrehajtására az
55. § (1) bek. a) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt];
d) a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson
kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről (a 18-37. §).
(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről, 4. cikk (1) és (6) bekezdés, 5. cikk (1) bekezdés, 16. cikk (1) bekezdés, 17.
cikk (1) bekezdés, 21. cikk (2) bekezdés [a 43/A. §, a 43/B. §, a 47/B. §, az 51. § (2) bek. c)
pontja, valamint (5) és (6) bek.];
b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok
alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról
[a 43/A. § (4) bek.].
23
Utolsó frissítés ( 2008. március 11. )
 
< Előző
 
Népszerű híreink
Fonográf szerviz szolgáltatásai
Tv szervíz Pécs | tv javítás Pécs
Samsung
LG
Panasonic
Sony
Garanciális javítás
GARANCIÁN TÚLI JAVÍTÁS
Alkatrészek, tartozékok
Rólunk
Szervizelt TERMÉKEINK
TV ,LCD TV, LED, PLAZMA TV
LCD monitor javítás
Kamera, fényképezőgép
DVD, DVD felvevő, házimozi
HIFI
Elérhetőségeink | e-mail: info@fonograf-szerviz.hu
Ingyenesen hívhatóak vagyunk
Kapcsolat
Térkép
Hibabejelentő
Jogi információk
Honlap térkép
Weblinkek
Mielőtt új készüléket venne
Online felhasználók
Bejelentkezés





Elfelejtett jelszó?