logo
Szavatosságról 1959 Nyomtatás E-mail

1959. évi IV. törvény

a Polgári Törvénykönyvről

(a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok)

1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
(a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok)
A jótállás
248. §
(1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles,
ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a
teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy
jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.
(3) Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás
kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő
jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a
törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy
más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további
követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek nemteljesülése nem
érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
(4) A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
(5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok
gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
A teljesítés
277. §
(1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított
mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés
időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat
rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely
azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe
véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az
importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira
vonatkozó — különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő — nyilvános
kijelentését, és
c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a
szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett
beleegyezett, valamint
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak
mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.
(2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilvános
kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy
a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy
b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették,
vagy
c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában gyártónak minősül az a személy is, aki a
dolgon elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával
önmagát gyártóként tünteti fel.
(4) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés
teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a
jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést.
(5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást
tájékoztatni.
(6) A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot - a
jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően - azonosításra alkalmas
jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges
tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének tanúsítására is
köteles.
A hibás teljesítés
305. §
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett
hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban
vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
2
(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a
szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek
magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog
összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen
összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis
az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie
kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági
felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve,
hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a
teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt,
kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek
ettől eltérő megállapodása semmis.
306. §
(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban — választása szerint — kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a
választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik
szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne,
figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés
súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a
kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud
eleget tenni — választása szerint — megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a
szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést — a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható
rendeltetésére figyelemmel — megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős
kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a
jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a
törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
3
306/A. §
A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a
kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az
áttérés egyébként indokolt volt.
307. §
(1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül
köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt
kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
308. §
(1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt
érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági
előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat
hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított
hatvan nap alatt évül el.
(3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a
dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének
határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt
(kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba
tekintetében újból kezdődik.
(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó — az (1)-(2) bekezdéstől eltérően — a teljesítés
időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az
ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya
használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési
határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
308/A. §
(1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a
jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt
felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított
egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő
4
három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők
elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb
határidő kikötése semmis.
308/B. §
A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben
érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a
szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része
tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül
érvényesítettnek.
308/C. §
A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a
határidők eltelte után is érvényesíthetők.
309. §
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével
kapcsolatos költségek — ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket — a
kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését
megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
310. §
Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának
megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
311. §
(1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy
(előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző
kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a
megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
(2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének
kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző
kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő
elmulasztása jogvesztéssel jár.
5
(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző
kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával.
311/A. §
A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor
is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás
újbóli teljesítését kell érteni.
685. §
E törvény alkalmazásában
d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő
személy;
e) fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki
(amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és
kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói
szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a — tartályban, palackban
vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt
— vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott
dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen
részt vehet (fogyasztási cikk).
6
 
Következő >
 
Népszerű híreink
Fonográf szerviz szolgáltatásai
Tv szervíz Pécs | tv javítás Pécs
Fonográf szerviz szolgáltatásai
Áraink, Garancia
Rólunk
Fonográf szerviz nyitvatartás

Hétfőtől péntekig:  9-től 16 óráig

 
Elérhetőségeink | e-mail: info@fonograf-szerviz.hu
Térkép
Online felhasználók
Bejelentkezés





Elfelejtett jelszó?