logo
Szavatosságról 1959 Nyomtatás E-mail

1959. évi IV. törvény

a Polgári Törvénykönyvről

(a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok)

1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
(a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok)
A jótállás
248. §
(1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles,
ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a
teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti.
(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy
jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli.
(3) Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás
kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő
jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a
törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy
más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további
követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek nemteljesülése nem
érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
(4) A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
(5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok
gyakorlásánál megfelelően alkalmazni kell.
A teljesítés
277. §
(1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított
mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés
időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat
rendszerint használnak, és
b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely
azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe
véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az
importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira
vonatkozó — különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő — nyilvános
kijelentését, és
c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a
szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett
beleegyezett, valamint
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak
mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.
(2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilvános
kijelentésnek, ha a kötelezett bizonyítja, hogy
a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy
b) a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették,
vagy
c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában gyártónak minősül az a személy is, aki a
dolgon elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával
önmagát gyártóként tünteti fel.
(4) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés
teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a
jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést.
(5) A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást
tájékoztatni.
(6) A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot - a
jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően - azonosításra alkalmas
jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges
tájékoztatást megadni. Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog minőségének tanúsítására is
köteles.
A hibás teljesítés
305. §
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett
hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban
vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
2
(2) Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a
szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek
magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog
összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen
összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis
az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie
kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági
felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve,
hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a
teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt,
kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek
ettől eltérő megállapodása semmis.
306. §
(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban — választása szerint — kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a
választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik
szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne,
figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés
súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a
kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud
eleget tenni — választása szerint — megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a
szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést — a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható
rendeltetésére figyelemmel — megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős
kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a
jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a
törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.
3
306/A. §
A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a
kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az
áttérés egyébként indokolt volt.
307. §
(1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül
köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt
kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
308. §
(1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt
érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági
előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat
hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított
hatvan nap alatt évül el.
(3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a
dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének
határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt
(kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba
tekintetében újból kezdődik.
(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó — az (1)-(2) bekezdéstől eltérően — a teljesítés
időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az
ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya
használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési
határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
308/A. §
(1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a
jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt
felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított
egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő
4
három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők
elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb
határidő kikötése semmis.
308/B. §
A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben
érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a
szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része
tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül
érvényesítettnek.
308/C. §
A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a
határidők eltelte után is érvényesíthetők.
309. §
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével
kapcsolatos költségek — ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket — a
kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését
megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
310. §
Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának
megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
311. §
(1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy
(előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző
kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a
megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
(2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének
kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző
kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő
elmulasztása jogvesztéssel jár.
5
(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző
kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával.
311/A. §
A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor
is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás
újbóli teljesítését kell érteni.
685. §
E törvény alkalmazásában
d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő
személy;
e) fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki
(amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és
kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói
szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a — tartályban, palackban
vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt
— vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott
dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen
részt vehet (fogyasztási cikk).
6
 
Következő >
 
Népszerű híreink
Fonográf szerviz szolgáltatásai
Tv szervíz Pécs | tv javítás Pécs
Samsung
LG
Panasonic
Sony
Garanciális javítás
GARANCIÁN TÚLI JAVÍTÁS
Alkatrészek, tartozékok
Rólunk
Szervizelt TERMÉKEINK
TV ,LCD TV, LED, PLAZMA TV
LCD monitor javítás
Kamera, fényképezőgép
DVD, DVD felvevő, házimozi
HIFI
Elérhetőségeink | e-mail: info@fonograf-szerviz.hu
Ingyenesen hívhatóak vagyunk
Kapcsolat
Térkép
Hibabejelentő
Jogi információk
Honlap térkép
Weblinkek
Mielőtt új készüléket venne
Online felhasználók
Bejelentkezés





Elfelejtett jelszó?